Udv ismet,
Nem tudom, hogy volt mar olyan ebben a blogban, hogy egy nap ket bejegyzessel is jelentkezem, de mivel ez egy emlektar kb amit irogatok, igy nem varom meg, amig az osszes mostani gondolatom a mult homalyaba vesz. Megosztom mindenkivel azon nyomban. Ennek a hirtelen jott uj bejegyzesnek azert is erzem nagy jelentoseget, mert egyesek bizonyara ertetlenul allnak a felmondasom elott, masok talan tanulnak belole valamit. Vagy legalabb annyit, hogy soha ne keveredjenek ilyen helyzetbe.
Hogy kicsit jobban ertse mindenki majdnan a beszamolot lentebb azt hozzatennem, hogy en 21 eves korom ota dolgozom, azaz mar nyolc eve. Tobb munkahelyem is volt, illetve tobb es tobbfajta fonokom is, ellentetben azokkal a fiatalokkal, akik az etteremben dolgoznak, hisz sokuk a 24-ik eletevuket sem toltottek be, mindenesetre ott az etteremben csak egy lany volt nalam idosebb, O is csak par honappal. Szoval egy kicsit tobb tapasztalatom van munkahely es fonokok teren, mint nekik. Es ezt most nem azert mondom, mert lebecsulnem az eddig szerzett tapasztalataikat, hanem azert, hogy jobban meg lehessen erteni a tortenetet, vagy legalabbis azt, amit mondani szeretnek.
Ugyanis vannak emberek, akik ilyen helyzetekben probalnak hatni az ember lelkiismeretere. nem vagyok egy lelketlen ember. Es tisztaban voltam azzal, amikor megszuletett a dontes az azonnali felmondasrol, hogy ezzel nem a fonokasszonnyal fogok kiszurni, hanem az ott dolgozokkal. De ahogy Szabo Lorinc is megmondta: "ha mindig csak megertek, hol maradok en?".
Szoval odafele menet azon gondolkodtam, hogy irt e mar valaki szamot arrol a gyuloletrol, duhrol amit erzek, es rajottem, hogy a Korn a Right Now cimu szamaval ezt megtette, es a telefonomon fenn is van. hat gyorsan meghallgattam. Bordzsekibe es a csizmamban, fejkendovel a fejemen, vegre smink nelkul mentem be az etterembe, mint egy felvertezett lovag. Felkaptam a cipom es elkezdtem a fonokasszonyt keresni, aki termeszetesen mar hazament. Igy a helyettesnek mondtam fel. O azt hitte, hogy egy het felmondasi idot kell adnom a cegnek, mert csak a ceg elhet a munkakezdestol szamitott 3 heten bellul azonnali felmondassal. Hat en meg ugy voltam vele, hogy ilyet otthon nem mernek megcsinalni, nemhogy itt, hogy ennyire a munkaltato iranyaba legyen reszrehajlo egy szerzodes. Szoval magabiztosan megvartam, amig felhivta a fonokasszonyt, es bebizonyosodott az igazam. Ezalatt volt a lelkiismeretfurdalas keltes, ami sikertelen volt. Illetve a kemenyebbnek hittelek resz is itt kovetkezett. Ehhez hozzaszeretnem tenni, hogy en kemeny vagyok. De en mar annyiszor es annyi ideig voltam kemeny, hogy nekem oszinten szolva elegem van a kemenykedesbol. En nem vagyok mar olyan fiatal, mint O. En annyi idosen mar a masodik munkahelyemet ettem, mint O.
En 29 eves oreglany vagyok. Nekem mar nem kuzdeni kellene az eletben, az elettel. En mar nagyon sokmindent letettem az asztalra. Es ahogy a Nagynenem mondta, en mar abban a korban vagyok, hogy elvezzem az eletet es amit csinalok, a penz nem minden. Ha haza is kell mennem, minimalberrel is jol fogom magamat erezni. Nekem az elet mar megadta azt, amit a legfontosabb, a Kedvesem. Nekem lesz otthon is hajlek a fejem felett, es mivel nagy paraszt vagyok (ezt a Magyar Allam dokumentalta is), a betevot elo tudom teremteni a foldbol. En idosebb vagyok nala. Megertem, es tisztelem, hogy amikor O kezdett es szivatta a fonoke es sirva jart haza, akkor kitartott. De en ezen mar tulnottem. En mar annyit es annyiszor bizonyitottam az eletben, annyifele munkakorben, annyifele embernek, hogy igazat kell adnom a nalam meg sokkal inkabb tapasztal Nenikemnek, hogy megengedhetem magamnak azt a luxust, hogy elvezzem is amit csinalok, es annak gyumolcset es ne egy mero kuzdelem legyen minden napom. Es egy munkakor nem feltetlenul attol lesz elvezetes, mert mindig arra vagyik az ember, hanem attol is lehet elvezetes, hogy olyan emberekkel lehet egyutt dolgozni, akikkel lehet jol egyutt dolgozni.
Ovaintek a jovoben minden fonokpalantat attol, hogy olyan erkolcsi szintre sullyedjen valaha is, amilyenre ez az etterem manager tette. A beosztott, ha jol erzi magat a munkahelyen, sokkal jobb munkat is fog vegezni, mintha folyton megalazzak es terrorban tartjak. Es nem utolsosorban szivesen fog bemenni dolgozni, barmi legyen is az a munka. A feszult legkor, az allando megalazas, az agressziv hozzaallas csak ellenallast, lelkileg megtort beosztottakat eredmenyez, akik a stressztol csak hibat hibara fognak halmozni. Nyilvan nem kell az alkalmazott segget tisztara nyalni, vagy folyton folyvast bratyizni, es utasitasokat is ki kell adni, nem kerelmeket benyujtani, de soha ne felejtse el egy fonokpalanta sem, hogy a beosztott is EMBER.
Szemetnek es halatlannak tunhetek, hiszen ugy lettem beprotezsalva ebbe a munkakorbe. De bizom abban, hogy senki nem akarna a zartosztalyon vagy a sitten latogatni csak azert, mert "kitartottam".
Szombaton mehetek az e heti fizetesemert. Addigra mar minden duhom el fog szallni, estudom, hogy meg is fogok bocsajtani minden ellenem elkovetett bunert. Es csak sajnalatot fogok erezni iranta, mert ha jobban belegondolok, ez az ember komolyan serulekenynek es gyengenek erezheti magat, ha azt hiszi, hogy az agressziv hozzaallassal jobban tud ervenyesulni. Szoval ha barmi mondani valoja is lesz szamomra, sem hinnem, hogy komolyabban ki tudna hozni a sodrombol. Marcsak azert sem, mert Emy es Reka latogat meg aznap, ami annyi jo energiaval tolt fel gondolatban mar mosth is, hogy lehet, az egesz procedurat egy szemtelen, de annal oszintebb mosollyal az arcomon fogom vegigcsinalni.
Hat minden kiscserkesznek a figyelmebe megegyszer. Mindig bizz magadban, mindig a legjobb tudasod szerint szorgalmasan, odafugyelve vegezd a munkad! Akkor minden esetben Te lehetsz az erkolcsi gyoztes, es hidd el, csak az szamit, hogy utana amikor hazamesz es magadva nezel, azt tudd mondani: En mindent, de tenyleg mindent megtettem. Es nem vagyok keves, akarmennyire is ezt akarjak erzekeltetni velem!
Pussz!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése